Ilyennek látják Debrecent, ahol még a nyulat is megtalálták
Szerző: Tölli Szofia | info@dehir.hu Közzétéve: 2019.01.19. 09:00 | Frissítve: 2019.01.21. 08:31
Debrecen – Bach Máté, Bartha Máté és Kocsi Olga nem itt élnek, de bejárták a várost. Nézelődtek, fotóztak, és ebből egy sajátos tárlat kerekedett.
TweetHárom helyszín, három fotóművész, három író. A B24 galéria három kiállítóterében eltérő látásmódokkal találkozhatunk: külön-külön engednek betekintést azokba a Debrecen olvasatokba, amelyeket a fotósok saját művészetükön átszűrve hívtak elő.
Áfra János tárlatvezetése (fotók: Hutanu Emil, b24 galéria)
Ezek jellemzően nem a város emblematikus helyei – ellentétben mondjuk egy turisztikai célból készített képpel –, hanem olyan kiragadott momentumok, amelyeknek csupán részletét adják, vagy hangulatát árnyalják a jól ismert terek, karakterisztikus épületek.
Egy portré, egy elfeledett cégtábla, képpé rögzült sorsok, és az arany nyúl. Ezek elegye adja a konceptuális képek tárlatát, amelyet egy-egy tárca tesz még érzékletesebbé.
Bach Máté jellemzően szociografikus fotókat készít. Képei és azok térbeli elhelyezése (csak felcsíptették őket, nem kasírozták) a spontaneitást igyekszik hangsúlyozni. Fontos szerepet játszik nála a kontraszt, a karakterek, mozdulat és kimerevített pózok: ezek a fotó beállított jellegét kérdőjelezik meg. Balogh Ádám Éjjeli körjárat című írása még inkább behúz minket ebbe a világba.
Bartha Máté dokumentumfilmes látásmódjával közelít a városhoz. Nem az elkapott pillanatok és a mozgás vállnak fontossá, hanem a település alternatív arculatát adó csoportok, emberek, elfeledett és megtalált képek (reklámok, feliratok, cégtáblák) – ezekből alkot új textúrát. Képeire a megteremtettség jellemző, amelyeken megjelenik az etnikai keveredés (ugyanis a város mindenkié, a tősgyökeres debrecenieké és a fiatal külföldieké egyaránt), fiatal csoportok ugyanúgy, mint az egyszerű, vicces megfigyelések. Zilahi Anna Ollója adja a képkivágást.
A harmadik terem a nyúl ürege, ahova a boltívre erősített színes fóliacsíkokon kell átjutnunk, hogy Alice helyett Kocsi Olga Csoda-Debrecenjébe csöppenhessünk. A képzőművész nem csupán megfigyeli a várost, hanem saját képére is formálja. Nagy kedvencét, a nyulat fotózza kultikus és eldugott debreceni helyeken. A nyuszi megjelenik rajos formában a falon, és a képeken is – embertestű lény arany nyúlfejjel –, amelyek a legkülönbözőbb anyagokon jelennek meg: domború műanyag tálcák, fólia, állati bőr, plexilap. A fotók egy újszerű városjárásra invitálnak: a térképen bejelölt nyúlfej alakját követhetjük végig, ahol a képek egy-egy látványosságnak felelnek meg, amik egyben az aranyfejű nyúl megjelenési pontjai is. Borda Réka írása kísér minket ezen az úton.
A tárlatot január 10-én Áfra János mutatta be az érdeklődőknek, ahol az irodalmi alkotások is az esemény igen szerves részévé váltak. Január 30-án pedig Felfedezés vagy teremtés? / Adalékok a street photo történetéhez címmel Szarka Klára fotótörténész tart vetített képes előadást.a B24 galériában, ahol a Debrecen-kép kiállítás február 2-ig tekinthető meg.
Cimkék: tárlat, kiállítás, b24, Bach Máté, Bartha Máté, Kocsi Olga
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)